A József Attila Kör alapszabálya

A József Attila Kör – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt – Alapszabálya

 

  1. 1.    Általános rendelkezések

 

1.1      Az egyesület neve: József Attila Kör Irodalmi Egyesület. A szervezet angol nyelvű neve: József Attila Circle. Literary Assotiation of Young Writers.

1.2      Az egyesület rövidített neve: József Attila Kör, JAK

1.3      A JAK székhelye: Budapest, Múzeum u. 7. 1088

1.4      A JAK irodalmi, érdekvédelmi egyesület, a Magyar Írók Szövetsége József Attila Körének jogutódja

1.5      A JAK célja: A kortárs – hazai és határon túli – magyar irodalom és kulturális élet érdekében közhasznú tevékenység folytatása: az irodalmi élet szervezése, a kortárs irodalom népszerűsítése, a fiatal írók menedzselése, pályakezdésük segítése, a pályájuk elején járó írók munkájának támogatása, bemutatkozási, publikálási lehetőségek teremtése, a kortárs irodalom helyzetének, eredményeinek vizsgálata és kutatása, a kortárs irodalom külföldi megismertetésének elősegítése, a kortárs magyar és a kortárs külföldi irodalom párbeszédének fejlesztése, a kortárs irodalom és a fiatal írók érdekeinek képviselete. E cél érdekében a JAK vállalja szakmai programok (felolvasások, könyvbemutatók, előadások, konferenciák, vitafórumok, szakmai táborok, körutak, tanulmányutak) és a nagyközönségnek szóló irodalmi, kulturális rendezvények szervezését, könyvek és folyóiratok kiadását, valamint szerepet vállal a szakmai döntéshozó fórumokon, intézményesen részt vesz a kulturális és irodalmi élet hazai és nemzetközi testületeiben, kuratóriumaiban és szakmai kollégiumaiban. A JAK együttműködik minden olyan hazai és külföldi egyesülettel, szervezettel és magánszeméllyel, akik céljai megvalósítását segítik. A JAK kiemelt feladatának tartja a határon túli magyar kortárs irodalom hazai képviseletét, a határon túli magyar irodalmi szervezetekkel való kapcsolattartást és együttműködést.

1.6       A JAK a fentiek értelmében az alábbi jogszabályokon alapuló közfeladatának teljesítése érdekében kulturális– mint közhasznú tevékenységet – folytat;

 

a) közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása;


– művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése – 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b) –


b) kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása – 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7.


c) az előadó-művészeti tevékenység feltételeinek megteremtése – 2008. évi XCIX. tv. az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól 3. § (1) bekezdés


d) felnőttképzési tevékenység: meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés; a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás – 2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről 3. § (2) a) b)

 

Közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet. A működésével és szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos információkat közzé teszi.

1.7      A JAK kinyilvánítja, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választásokon jelöltet nem állít, továbbá szervezete pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt.

1.8      A JAK gazdaságivállalkozási tevékenységet csak az alapcél – ideértve a közhasznú szakmai célkitűzések – megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az 1.5 pontban meghatározott tevékenységére fordítja, továbbá befektetési tevékenységet nem folytat.

1.9      A JAK csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

 

  1. 2.        Az egyesület tagjai

 

2.1      A JAK tagja lehet az a 40 évesnél fiatalabb, az irodalom bármely területén (szépirodalom, irodalomtörténet, irodalomelmélet, kritika, műfordítás, szerkesztés, irodalomszervezés) tevékenykedő író, aki egyetért a JAK célkitűzéseivel, a JAK alapszabályát elfogadja és a tagdíjat rendszeresen fizeti.

2.2      A JAK tiszteletbeli tagja lehet az a 40. életévét betöltött író, aki a JAK tevékenységét jelentősen segíti, vagy aki irodalmi tevékenységével a JAK tagjai előtt szellemi tekintélynek számít, és akit (a tagsági korhatár betöltésekor) a közgyűlés erre méltónak talál.

2.3      A JAK tagjává az a személy válhat, aki ezt írásban kérelmezi, s felvételi kérelméhez mellékeli szakmai önéletrajzát, publikációs jegyzékét és a JAK két tagjának ajánlását, s akit a határozatképes közgyűlés egyszerű szótöbbséggel taggá választ. Az elnökség a formailag nem hiányos tagfelvételi kérelmet köteles a soron következő közgyűlés elé bocsátani.

2.4      A tagokat az elnökség nyilvántartásba veszi, nevük és címük feltüntetésével. A tagok névsora, mely tartalmazza a tagok vezetéknevét, utónevét, születési évét és foglalkozását, közzétehető. A tagsági viszony létrehozásával a belépő tag ehhez hozzájárul.

2.5      A tagság megszűnik:

a) Kilépéssel, melyet az elnökséghez kell írásban bejelenteni

b) „Kiöregedéssel”

c) Kizárással

d) A tag halálával

e) Az egyesület megszűnésével

2.6       A tagsági viszony kizárással történő megszüntetésének jogát a közgyűlés gyakorolja. A tagok sorából a közgyűlés azt a tagot zárja ki, aki a JAK céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteti, vagy a JAK céljaival összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat. A kizárással érintett tagot az eljárás megindításáról írásban kell értesíteni. A tag kizárásáról a közgyűlés a soron következő ülésén, az általános döntéshozatali szabályok szerint dönt. A kizáró határozat meghozatala előtt a tag személyes meghallgatása a közgyűlés számára kötelező.  A kizáró határozatról az érintett tagot a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban, postai úton kell értesíteni. A taggyűlés határozata ellen bármely tag jogorvoslattal élhet a Ptk. 3:36. § rendelkezéseire figyelemmel.

2.7      A tagok által fizetendő tagdíj mértékét, a befizetés módját és határidejét a közgyűlés határozza meg.

2.8      Nem gyakorolhatja tagsági jogait az a személy, aki a tagdíjat a közgyűlés által meghatározott határidőig nem fizeti meg.

2.9      A tag jogai:

a) Választhat

b) Minden tisztségre megválasztható

c) Részt vehet a JAK közgyűlésének munkájában, felszólalhat és szavazhat, javaslatokat, indítványokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet

d) Részt vehet a JAK által szervezett rendezvényeken

e) Igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, élhet a tagokat megillető kedvezményekkel

2.10    Szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja.

2.11    A tag kötelezettségei:

a) Aktívan működjék közre a JAK céljainak megvalósításában

b) Tartsa tiszteletben a JAK alapszabályának rendelkezéseit

c) Fizesse be a tagdíjat

2.12    A tiszteletbeli tag jogai:

a) Tanácskozási joggal részt vehet a JAK közgyűlésén, felszólalhat, javaslatokat, indítványokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet

b) Részt vehet a JAK rendezvényein

c) Igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, élhet a tagokat megillető kedvezményekkel

2.13    A tiszteletbeli tag kötelezettségei:

Tartsa tiszteletben a JAK alapszabályának rendelkezéseit

 


3. A JAK szervezete

 

3.1 A közgyűlés

 

3.1.1. A JAK legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

3.1.2   A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) Az alapszabály megállapítása és módosítása

b) Az elnök, valamint az elnökség és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása

c) A tagdíj mértékének és befizetési határidejének megállapítása

d) A JAK megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,

e) Más társadalmi vagy gazdasági szervezet alapításáról, illetve működő szervezetbe tagként való belépésről való döntés

f) A JAK két közgyűlés közötti időszakbeli tevékenységének megállapítása az elnökség előterjesztése alapján, valamint az erről szóló beszámoló, az elnökség jelentésének elfogadása

g) Döntés minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály és az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyet az elnökség a közgyűlés elé terjeszt

h) Döntés új tag felvételéről, illetve tag kizárásáról

i) Az éves költségvetés megállapítása

j) Az éves költségvetés és az éves pénzügyi beszámoló alapján a zárszámadás megállapítása, továbbá az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása

3.1.3   A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Összehívását az elnökség rendeli el, az összehívás végrehajtásáról az elnök gondoskodik. A tagokat a közgyűlés időpontjáról és napirendjéről az elnök postai úton és/vagy e-mailben a tervezett időpont előtt legalább 21 nappal értesíti. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét, valamint a határozatképtelenség esetére – a határozatképtelen közgyűlés napját követő legkésőbb 15 napon belülre – kitűzött megismételt közgyűlés időpontját, amely pedig az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok létszámától függetlenül határozatképes.

3.1.4   A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok 50 százaléka plusz 1 fő jelen van. A közgyűlésen csak a jelen levő rendes tagok rendelkeznek szavazati joggal.

3.1.5   A közgyűlést harminc napon belül össze kell hívni akkor is, ha az elnök vagy az elnökség több mint egyharmadának megbízatása megszűnt, vagy ha az egyesület kifizetéseit megszüntette és vagyona tartozásait nem fedezi, valamint ha az elnökség vagy a felügyelő bizottság így határoz, vagy ha legalább 10 tag – az ok és cél megjelölésével – ezt írásban kéri.

3.1.6   A közgyűlés nyilvános.

3.1.7   A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni.

3.1.8   A közzétett napirenden nem szereplő és az alapszabály 3.1.2 pontjának a; b; d; e alpontjait érintő ügyben a közgyűlés csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi tag jelen van és az ügy tárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

3.1.9   Legalább 5 tag – a közgyűlés összehívásáról meghívó kézhezvételét követően legfeljebb a közgyűlést megelőző 15. napon, az ok és cél megjelölésével – írásban kérheti az elnökségtől, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére. Az elnökség az indítványt köteles felvenni a közgyűlés napirendjére, és erről a tagokat nyolc napon belül értesíteni.

3.1.10 A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlés az elnök, az elnökség és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról titkos, minden más ügyről nyílt szavazással dönt. Leadott szavazat az a szavazat, amely a javaslat elfogadása vagy elvetése mellett szól. A tartózkodást a szavazatszámlálásnál figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Nem vehet részt a határozathozatalban az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1.§ (1) bek. 1. pont], vagy élettársa (együttesen: Civil tv. szerinti közeli hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő ügyletben egyébként érdekelt.

3.1.11 A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, a közgyűlés helyét és idejét, a közgyűlés elnökének, jegyzőkönyvvezetőjének, a jegyzőkönyvet hitelesítő tagoknak a nevét, a közgyűlés fontos eseményeit, az előterjesztett javaslatokat, a határozatokat, az azokra leadott elfogadó és ellenszavazatokat, valamint a tartózkodók számát és a határozatok hatályát. A közgyűlésen született döntéseket a tagsággal a közgyűlés időpontját követő 30 napon belül postai úton és/vagy e-mailben közölni kell. A közgyűlés jegyzőkönyveiből álló teljes körű nyilvántartás vezetésére az elnökség köteles. A közgyűlési jegyzőkönyvről másolat kiadását bármely tag kérheti.

 

3.2 Az elnökség

 

3.2.1   Az elnökség az egyesület ügyvezető, operatív és kooperáló testülete.

3.2.2   Az elnökség az elnökből, valamint további tagokból áll.

3.2.3   Az elnököt és az elnökségi tagokat a közgyűlés választja. Az elnök megbízatása három évre, az elnökségi tagoké két évre szól. Az elnök megbízatását a közgyűlés indokolt esetben még egyszer, ugyanolyan időtartamra meghosszabbíthatja. Az elnökségi tag megbízatását a közgyűlés indokolt esetben meghosszabbíthatja. Az elnököt és az elnökségi tagokat a közgyűlés hívhatja vissza. Az elnökségi tagok díjazásának mértékéről a felügyelő bizottság jóváhagyásával az elnök dönt.

3.2.4    Nem lehet az egyesület elnöke és elnökségének tagja az a személy, aki olyan más közhasznú szervezetnél töltött be – az annak megszűntét megelőző két éven belül legalább egy éven keresztül – vezető tisztséget,

–        amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

–        amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

–        amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

–        amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte

e szervezet megszűntét követő három évig.

3.2.5   Az elnökség feladata az alapszabály és a közgyűlés határozatainak keretei között a JAK szakmai és érdekképviseleti tevékenységének összefogása, továbbá gazdálkodási politikájának meghatározása és munkaszervezetének kialakítása.

3.2.6   Az elnökség feladatainak ellátása során dönt mindazon ügyekben, amelyeket a jogszabály, az alapszabály vagy a közgyűlés határozata nem utal más szerv hatáskörébe.

3.2.7   Az elnökség évente legalább 4 ülést tart. Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint 50 százaléka jelen van. Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Leadott szavazatnak azt a szavazatot kell tekinteni, amely a szavazat elfogadása vagy elvetése mellett szól. A tartózkodást a szavazatszámlálásnál figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Nem vehet részt a határozathozatalban az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1.§ (1) bek. 1. pont]  vagy élettársa (együttesen: Civil tv. szerinti közeli hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő ügyletben egyébként érdekelt.

3.2.8   Az elnökség üléseit az elnök hívja össze, az elnökségi tagokat a tervezett időpontról és a napirendről minimum 7 nappal korábban értesíti. Az elnökségi ülést legalább két elnökségi tag, illetve a felügyelő bizottság kérésére is össze kell hívni, harminc napon belül.

3.2.9   Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, az elnökségi ülés helyét és idejét, a határozatokat, azok hatályba lépését, az azokat támogatók, illetve ellenzők számarányát, valamint bármely elnökségi tag tiltakozását valamely határozat ellen, ha ennek jegyzőkönyvbe vételét a tiltakozó kívánja. Az elnökség döntéseit az érintettekkel postai úton közölni kell, valamint a JAK honlapján nyilvánosságra hozni. Az elnökség köteles az elnökségi ülések jegyzőkönyveiből, valamint a JAK egyéb, működésével kapcsolatosan keletkezett irataiból álló teljes körű nyilvántartást vezetni és azokba bárki számára, az erre vonatkozó kérelem kézhezvételétől számítva 7 napon belül betekintési lehetőséget nyújtani.

3.2.10. Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban ha az ülés témája adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint, az elnökség határozatával zárt ülést rendelhet el, amelyen az elnökön és az elnökségi tagokon kívül a felügyelő bizottság tagjai, illetve bármely meghívott vehet részt.

 

3.3 Az elnök

 

3.3.1   Az elnök a JAK általános képviselője. Képviseli a JAK-ot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és hatóságok előtt. Összefogja és irányítja a JAK tevékenységét, az elnökség munkáját, a dolgozók tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat. Gyakorolja a JAK bankszámlája feletti aláírási, utalványozási jogot. Vezeti az elnökség és a közgyűlés üléseit. Távolléte esetén az elnökség két tagja helyettesíti, akik a bankszámla feletti utalványozási jogot együttesen gyakorolják.

3.3.2   Az elnök köteles gondoskodni a JAK üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, a közgyűlés szabályszerű összehívásáról és megfelelő előkészítéséről, a felügyelő bizottság tájékoztatásáról, a bírósági bejelentésekről és a kötelező államigazgatási adatszolgáltatásról, továbbá köteles elkészíteni a JAK éves pénzügyi beszámolóját, a közhasznúsági jelentését, valamint évente egyszer jelentést készíteni a JAK éves tevékenységéről és vagyoni helyzetéről.

3.3.3   Az elnök tiszteletdíjban részesül. Ennek mértékéről a közgyűlés dönt. Az elnök fizetésének módosítására vonatkozólag a JAK bármely rendes tagja írásban a közgyűlés összejövetele előtt hét nappal javaslatot tehet, melynek részletes indoklást is tartalmaznia kell. A javaslat csak az előzőleg – egy évre – megszavazott fizetés határidejének lejárta után léphet életbe.

 

3.4 A felügyelő bizottság

 

3.4.1   A JAK működésének, gazdasági és adminisztratív tevékenységének ellenőrzését a felügyelő bizottság végzi. A felügyelő bizottság három tagját a közgyűlés választja, három éves időtartamra.

3.4.2   A felügyelő bizottság munkája során az elnökségtől és az elnökség tagjaitól jelentést, illetve a JAK munkavállalóitól tájékoztatást kérhet, továbbá a JAK könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

3.4.3   A felügyelő bizottság köteles a közgyűlés elé terjesztett éves elnökségi jelentést, az éves pénzügyi beszámolót, a közhasznúsági jelentést és az éves költségvetési tervet megvizsgálni és arról írásbeli beszámolót készíteni. A felügyelő bizottság az elnökség egyidejű tájékoztatása mellett köteles a közgyűlés összehívását kezdeményezni és a közgyűlést tájékoztatni, amennyiben a JAK működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény vagy mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé, továbbá akkor is, ha a JAK tisztségviselőinek felelősségét megalapozó tény merült fel. Ha a JAK arra jogosult szerve a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

3.4.4   A felügyelő bizottság tagjai részt vesznek a JAK közgyűlésén, annak napirendjére indítványt tehetnek. Ha a JAK érdeke megkívánja, a felügyelő bizottság összehívhatja a közgyűlést.

3.4.5   Az elnökség vagy az elnökség tagja ellen a közgyűlés határozata alapján indított perben a JAK-ot a felügyelő bizottság képviseli.

3.4.6   A felügyelő bizottság három tagból áll. Tagjait három éves időtartamra a közgyűlés – titkos szavazás útján – választja. Nem választható a felügyelő bizottság tagjává az elnök, az elnökség tagja, továbbá a JAK-kal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, valamint az egyesület cél szerinti juttatásából részesülő személy, és ezen személyeknek a közeli hozzátartozója. Nem lehet a JAK felügyelő bizottságának tagja az a személy, aki olyan más közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két éven belül legalább egy éven keresztül – vezető tisztséget,

–        amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

–        amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

–        amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

–        amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte

e szervezet megszűntét követő három évig.

3.4.7   A felügyelő bizottsági tagság megszűnik a megbízatás időtartamának elteltével, a tisztségről való lemondással, illetve e tisztségből történő közgyűlési visszahívással, továbbá a felügyelő bizottság tagjának az elnökség tagjává történő megválasztásával, valamint valamely egyéb összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

3.4.8   A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek helye nincs.

3.4.9   A felügyelő bizottság testületként működik, tagjai sorából elnököt választ.

3.4.10 A felügyelő bizottság döntéseit ülésein elfogadott határozataival hozza. A felügyelő bizottság üléseit szükség szerint, azonban évente legalább egy ízben tartja.

3.4.11 A felügyelő bizottság üléseit a felügyelő bizottság elnöke hívja össze írásban, a napirend közlésével. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja kérheti a felügyelő bizottság elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének 30 napon belüli összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

3.4.12 A felügyelő bizottság a leadott szavazatok egyszerű többségével nyíltan határoz. A tartózkodást a szavazatszámlálásnál a javaslat elvetésének kell tekinteni. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szava dönt.

3.4.13 A felügyelő bizottság határozatképes, ha minden tagja jelen van,

3.4.14 A felügyelő bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, a felügyelő bizottsági ülés helyét, idejét és a meghozott határozatokat. A felügyelő bizottság ülései nyilvánosak.

3.4.15 A felügyelő bizottság tagjainak díjazásáról a közgyűlés dönt.

 

4. A JAK BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI:

4.1.      A civil szervezet bevételei:

a)      tagdíj,

b)     gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c)      a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d)     az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e)      más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f)       befektetési tevékenységből származó bevétel;

g)      g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

4.2       A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai):

a)      alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b)     gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c)      a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d)     az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

4.3      Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

 

5. Vegyes rendelkezések

 

5.1      A JAK megszűnik, ha közgyűlése elhatározza feloszlását, vagy ha más társadalmi szervezettel egyesül, illetve ha a bíróság feloszlatja vagy megszűnését megállapítja. JAK megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik. A megszűnéssel kapcsolatban az elnökség jár el.

5.2.     A JAK megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyont az egyesület célkitűzéseihez hasonló célok érdekében tevékenykedő más szervezeteknek kell felajánlani.

Az egyesület csődeljárására, felszámolási eljárására – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) rendelkezései az irányadók, a Civil tv. 10. §-ban foglalt eltérésekre figyelemmel.

5.3      Határozatok és nyilvánosság: A testületi szervek döntéseit a szervezet ügyintéző szerve nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét. Az elnök gondoskodik a szervezet döntéseinek az érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon. A testületi szervek döntéseit a szervezet székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán hozza nyilvánosságra. A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban. A szervezet működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

5.4.     Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) valamint a magyar jog egyéb vonatkozó rendelkezései és a később meghozandó közgyűlési határozatok megfelelően az irányadóak.

5.5      Jelen alapszabályt a JAK 2002. augusztus 30-án Szigligeten tartott közgyűlése fogadta el. Módosította a JAK 2004. június 3-i budapesti, illetve a JAK 2004. augusztus 27-i szigligeti, 2006. május 11-i budapesti, 2009. április 28-i budapesti és 2009. augusztus 29-i szigligeti közgyűlése, a JAK 2011. május 26-i budapesti közgyűlése. Utoljára módosította a JAK 2014. május 23-i budapesti közgyűlése.

5.6      Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály az átvezetett módosításokat vastag fekete dőlt betűvel, aláhúzottan a többi szövegrésztől jól elkülöníthetően tartalmazza.

Budapest, 2014. május 23.,

Hitelesítették:

Jegyzőkönyvvezető: Kassai Zsigmond

Elnök: Gaborják Ádám

Tanúk: Áfra János, Bartók Imre