A József Attila Kör alapszabálya

A József Attila Kör – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt – Alapszabálya

  1. Általános rendelkezések

 

  • Az egyesület neve: József Attila Kör Irodalmi Egyesület.

A szervezet angol nyelvű neve: József Attila Circle. Literary Association of Young Writers.

1.2      Az egyesület rövidített neve: József Attila Kör, JAK

1.3      A JAK székhelye: Budapest, Múzeum u. 7. 1088

1.4      A JAK irodalmi, érdekvédelmi egyesület, a Magyar Írók Szövetsége József Attila Körének jogutódja

1.5      A JAK célja: A kortárs – hazai és határon túli – magyar irodalom és kulturális élet érdekében közhasznú tevékenység folytatása: az irodalmi élet szervezése, a kortárs irodalom népszerűsítése, a fiatal írók menedzselése, pályakezdésük segítése, a pályájuk elején járó írók munkájának támogatása, bemutatkozási, publikálási lehetőségek teremtése, a kortárs irodalom helyzetének, eredményeinek vizsgálata és kutatása, a kortárs irodalom külföldi megismertetésének elősegítése, a kortárs magyar és a kortárs külföldi irodalom párbeszédének fejlesztése, a kortárs irodalom és a fiatal írók érdekeinek képviselete. E cél érdekében a JAK vállalja szakmai programok (felolvasások, könyvbemutatók, előadások, konferenciák, vitafórumok, szakmai táborok, körutak, tanulmányutak) és a nagyközönségnek szóló irodalmi, kulturális rendezvények szervezését, könyvek és folyóiratok kiadását, valamint szerepet vállal a szakmai döntéshozó fórumokon, intézményesen részt vesz a kulturális és irodalmi élet hazai és nemzetközi testületeiben, kuratóriumaiban és szakmai kollégiumaiban. A JAK együttműködik minden olyan hazai és külföldi egyesülettel, szervezettel és magánszeméllyel, akik céljai megvalósítását segítik. A JAK kiemelt feladatának tartja a határon túli magyar kortárs irodalom hazai képviseletét, a határon túli magyar irodalmi szervezetekkel való kapcsolattartást és együttműködést.

1.6       A JAK a fentiek értelmében az alábbi jogszabályokon alapuló közfeladatának teljesítése érdekében kulturális – mint közhasznú – tevékenységet folytat;

 

  1. a) közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása;

– művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése, mely kapcsolódik a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 121. § a)-b) pontjában meghatározott közfeledatokhoz.

  1. b) kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása, mely kapcsolódik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló – 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdésének 7; pontjában meghatározott közfeladathoz.

 

  1. c) az előadó-művészeti tevékenység feltételeinek megteremtése, mely kapcsolódik – az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól 2008. évi XCIX. törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott közfeladatokhoz;
  2. d) felnőttképzési tevékenység: meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés; a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás, mely kapcsolódik a felnőttképzésről szóló évi LXXVII. tv. 1. § (1) bek. c./ pontjához.

 

Közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet. A működésével és szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos információkat közzéteszi.

1.7      A JAK kinyilvánítja, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választásokon jelöltet nem állít, továbbá szervezete pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt.

1.8      A JAK gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak az alapcél – ideértve a közhasznú szakmai célkitűzések – megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat. A JAK kizárólag az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult, vagyonát céljának megfelelően használhatja, nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat, azt az 1.5 pontban meghatározott tevékenységére fordítja, továbbá befektetési tevékenységet nem folytat.

 

1.9      A JAK csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

 

  1. Az egyesület tagjai

 

 

2.1      A JAK tagja lehet az a 40 évesnél fiatalabb, az irodalom bármely területén (szépirodalom, irodalomtörténet, irodalomelmélet, kritika, műfordítás, szerkesztés, irodalomszervezés) tevékenykedő író, aki egyetért a JAK célkitűzéseivel, a JAK alapszabályát elfogadja és a tagdíjat rendszeresen fizeti.

2.2  Az egyesületnek az alábbi szabáyok szerint különleges  jogállású – tiszteletbeli és pártoló – tagjai is lehetnek.

 

2.2.1.  A JAK tiszteletbeli tagja lehet az a 40. életévét betöltött író, aki a JAK tevékenységét jelentősen segíti, vagy aki irodalmi tevékenységével a JAK tagjai előtt szellemi tekintélynek számít, akit (a tagsági korhatár betöltésekor) az elnökség előzetes javaslata alapján a közgyűlés erre méltónak talál és aki a tagságot elfogadja.

 

2.2.2.  A JAK pártoló tagjai lehetnek mindazok a természetes és jogi személyek, akik/amelyek a JAK céljainak és tevékenységeinek sikeres megvalósításához erkölcsi és anyagi támogatást nyújtanak, és a JAK alapszabályát magukra nézve kötelezőnek elfogadják.

 

Az elnökség minden év március 31-éig meghatározza azokat a célokat, amelyekre a pártolók kérhetik a tagdíjukat fordítani.

 

 

2.3      A JAK – 2.1. pont szerinti – tagjává (a továbbiakban: tag) az a személy válhat, aki ezt írásban kérelmezi, s felvételi kérelméhez mellékeli szakmai önéletrajzát, publikációs jegyzékét és a JAK két tagjának ajánlását, s akit a határozatképes közgyűlés egyszerű szótöbbséggel taggá választ. Az elnökség a taggá választási kérelmet köteles a legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni, ha a tag jelentkezését az adott közgyűlés előtt legalább 1 héttel – formailag és tartalmilag szabályosan – nyújtja be a JAK-nak. Ha a szabályos jelentkezést a közgyűlés kitűzött napját megelőző egy héten belül nyújtják be, akkor a kérelmet az egy héten belül megtartandó közgyűlést közvetlenül követő közgyűlés elé kell terjeszteni.

A közgyűlés tagfelvétellel kapcsolatos határozatát – annak meghozatalát követő 8 napon belül – írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

2.3.1 A JAK pártoló tagja az lehet, aki erre vonatkozóan – elektronikusan vagy személyesen – kérelmet nyújt be. A pártoló tagok felvétele és tagsági jogviszonyuk megszüntetése az Elnökség hatáskörébe tartozik.  A tagsági jogviszony regisztrációval és a pártoló tagi díj megfizetésével jön létre. 

 

 

2.4    Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

 

A tagokat az elnökség nyilvántartásba veszi, nevük, születési évük, címük, foglalkozásuk és elektronikus elérhetőségük (e-mail címük) feltüntetésével. A tagok névsora, mely tartalmazza a tagok vezetéknevét, utónevét, születési évét és foglalkozását, közzétehető. A tagsági viszony létrehozásával a belépő tag ehhez hozzájárul.

A JAK a pártoló tagokról is nyilvántartást vezet, a tagságot – a tag írásbeli hozzájárulása esetén – a honlapján is közzéteszi.

2.5      A tagság megszűnik:

 

  1. a) Kilépéssel
  2. b) A 40. életév elérésével
  3. c) Kizárással
  4. d) A tag halálával
  5. e) Az egyesület megszűnésével

 

A tagsági jogviszonyát a tag az elnökséghez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indoko- lás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő meg- érkezése napján szűnik meg.

2.5.1. A pártoló tagság megszűnik:

  1. a) ha a tag tagságát megszünteti,
  2. b) ha az elnökség a tagság megszüntetését kimondja, mert a tag valamely – alapszabályban meghatározott – kötelezettségét nem teljesítette..

 

2.6     A tagsági viszony kizárással történő megszüntetésének jogát a közgyűlés gyakorolja. A tagok

sorából a közgyűlés azt a tagot zárja ki, aki a JAK céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteti,

a JAK céljaival összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat vagy a jelen alapszabály rendel-

kezéseit ill. a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

 

Kizárható a tag akkor is, ha a tagdíj megfizetésével hat hónapot meghaladó késedelembe esik. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos késedelem elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére és a tag fizetési kötelezettségének a póthatáridőre sem tesz eleget.

 

A kizárási eljárás lefolytatását bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezheti.

A kizárással érintett tagot az eljárás megindításáról írásban kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása a közgyűlés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. A tag kizárásáról a közgyűlés a soron következő ülésén, az általános döntéshozatali szabályok szerint dönt. A kizáró határozat meghozatala előtt a tag személyes meghallgatása a közgyűlés számára kötelező, kivéve, ha a közgyűlésen szabályszerű meghívása ellenére nem jelenik meg. A közgyűlésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát.

 

A tag kizárását kimondó határozatot indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatról az érintett tagot a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban, postai és/vagy elektronikus úton kell értesíteni.”

 

A közgyűlés határozata ellen bármely tag jogorvoslattal élhet a Ptk. 3:36. § rendelkezéseire figyelemmel.

 

 

2.7      A tagok által fizetendő tagdíj mértékét, a befizetés módját és határidejét a közgyűlés határozza meg.

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A Közgyűlés ellenkező döntéséig a tagdíj összege évi 5.000,- Ft, amelyet legkésőbb minden év május 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába befizetni vagy az egyesület bankszámlájára átutalni.

 

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 3 hónapon belül, ezt követően legkésőbb minden év május 31.napjáig köteles az egyesület házipénztárába befizetni vagy az egyesület bankszámlájára átutalni.

 

2.7.1. Pártoló tagi díj:

 

A pártoló tagi díj összege – a közgyűlés ellenkező döntéséig – természetes személy esetén (minimálisan) évi 25.000,- Ft, jogi személy esetén (minimálisan) évi 50.000,- Ft, amely minden év május 31. napjáig fizetendő meg az egyesület házipénztárába való befizetéssel vagy számlájára utalással.

 

2.8      Nem gyakorolhatja tagsági jogait az a személy, aki a tagdíjat a közgyűlés által meghatározott határidőig nem fizeti meg.

 

2.9      A tag jogai:

 

  1. a) Választhat

 

  1. b) Minden tisztségre megválasztható, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott

kizáró ok nem áll fenn.

 

  1. c) Részt vehet a JAK közgyűlésének munkájában, felszólalhat és szavazhat, javaslatokat, indítványokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet.

 

  1. d) Részt vehet a JAK által szervezett rendezvényeken.

 

  1. e) Igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, élhet a tagokat megillető kedvezményekkel.

 

2.9.1. A tiszteletbeli és a pártoló tag jogai:

 

  1. a) Tanácskozási joggal részt vehet a JAK közgyűlésén, felszólalhat, javaslatokat, indítványokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet.

 

  1. b) Részt vehet a JAK rendezvényein.

 

  1. c) Igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, élhet a tagokat megillető kedvezményekkel.

 

 

2.10    Szavazati jogát minden tag személyesen – vagy elektronikus úton – gyakorolhatja. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

 

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

A tagok az egyesülettel elektronikus úton is kapcsolatot tarthatnak a jak@jozsefattilakor.hu e-mail címen. A tagok szavazati jogukat elektronikus úton is gyakorolhatják.

 

2.10.1. Az egyesületben a szavazati jog gyakorlása elektronikus úton is történhet.

 

Elektronikus szavazást az Elnök kezdeményezheti úgy, hogy a határozat tervezetét  a szavazati joggal rendelkezők részére elektronikus úton  megküldi. Elektronikus úton titkos szavazás nem bonyolítható le. A határozat tervezet megküldésével egyidejűleg az Elnök az egyesület e-mail címéről is tájékoztatja az érintetteket. Szavazni „igen”, „nem”, „tartózkodom”, „ülés tartása nélkül nem dönthető el a kérdés” szavazattal lehet. Ha a szavazók több, mint 15 %-a „ülés tartása nélkül nem dönthető el a kérdés” szavazattal válaszolt, az Elnöknek az ülést össze kell hívnia.

 

A szavazatokat  – az arra jogosultak – kizárólag  az egyesület fenti módon közölt  e-mail címére küldhetik meg érvényesen. A szavazatokat 3 napon belül kell a megadott e-mail címre megküldeni. Az Elnök – a szavazólap megküldésével egyidejűleg – ennél hosszabb. de legfeljebb 15 napos – határidőt is megállapíthat. 

 

A tag szavazatát a felvételekor megadott – vagy az egyesületnek  később írásban bejelentett  – email címéről küldheti meg. E-mail címének esetleges változásáról a szavazásra jogosult legkésőbb a szavazásra megállapított határidő előtt egy nappal. köteles az egyesületet írásban értesíteni.

 

Az elektronikus szavazás során  a szavazásra jogosultakat azonosítani kell. Az azonosítás úgy történik, hogy a szavazásra jogosult a szavazó lapot aláírásával ellátva – e-mail mellékleteként – küldi vissza.

 

Elektronikus szavazás esetén a határozatképesség szabályait úgy kell alkalmazni, hogy a szavazás akkor eredményes, ha legalább annyi jogosult szavazott, ahány jogosult jelenléte lenne szükséges határozatképes ülés tartása esetén. A szavazás során a jogosult annyi szavazattal rendelkezik, amennyivel ülés tartása esetén rendelkezne.

 

A szavazatszámlálást 3 fős bizottság (számláló bizottság) végzi, amelynek tagjait az Elnök eseti jelleggel kéri fel. A számláló bizottság a szavazási határidő utolsó napjától számított – illetve ha minden szavazat korábban érkezik be, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napját követő – 3 napon belül állapítja meg a szavazás eredményét.

 

A szavazatszámlálásról és annak eredményéről papír alapú jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a szavazás eredményét és – mellékletben – a szavazatokhoz fűzött esetleges hozzászólásokat is.

 

A szavazat akkor érvénytelen, ha:

 

  • az a nyílt szavazás szabályai szerint érvénytelen lenne vagy
  • a szavazó személye, ill. szavazati jogosultsága nem állapítható meg vagy
  • a szavazat a megállapított határidőn túl érkezik meg vagy
  • nem a szavazásra jogosult bejelentett e-mail címéről az Elnök által megküldött e-mail címre érkezik vagy
  • a jelen alapszabály bármely rendelkezésébe ütközik.

 

Az elektronikus szavazás rendjével kapcsolatos vitát a számláló bizottság véleményezi, majd döntés céljából az Elnökség elé terjeszti.

 

A határozat meghozatalának napja:

 

a szavazásra rendelkezésre álló határidő utolsó napja ill.

ha valamennyi szavazat korábban érkezik be, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

 

A szavazás eredményét az Elnök hitelesíti, majd – a szavazás eredményének megállapítását követő 3 napon belül – elektronikus úton közli a szavazatra jogosultakkal.

 

A szavazó lapokat vagy papír alapon (kinyomtatva) kell megőrizni vagy elektronikusan archiválva kell dokumentálni.  A szavazó lapok megőrzési ideje 1 év.

 

2.11    A tag kötelezettségei:

  1. a) Ne veszélyeztesse a JAK céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét, aktívan működjék közre a JAK céljainak megvalósításában.

 

  1. b) Tartsa tiszteletben a JAK alapszabályának rendelkezéseit, a döntéshozó szervek határozatainak

reá vonatkozó előírásait,

 

  1. c) Annak esedékességéig fizesse be a tagdíjat.

 

  1. d) Jelentse be adatai megváltozását – a változást követő 8 napon belül – az elnökségnek.

 

2.12    A tiszteletbeli tag kötelezettségei:

 

Tartsa tiszteletben a JAK alapszabályának rendelkezéseit és a döntéshozó szervek határozatainak

reá vonatkozó előírásait.


2.13      A pártoló tag kötelezettségei:

 

  1. a) Tartsa tiszteletben a JAK alapszabályának rendelkezéseit és a döntéshozó szervek rá vonatkozó határozatait.
  2. b) Annak esedékességéig fizesse be a pártoló tagi díjat.

 

 

  1. A JAK szervezete

 

3.1 A közgyűlés

 

3.1.1. A JAK legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

 

3.1.2   A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

  1. a) Az alapszabály megállapítása és módosítása.
  2. b) Az elnök, valamint az elnökség és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, az elnökség (elnök és tagok) és a felügyelő bizottság tagjai díjazásának megállapítása, az elnökség (elnök és tagok) feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a JAK-kal munkaviszonyban állnak.
  3. c) A tagdíj mértékének és befizetési határidejének megállapítása.
  4. d) A JAK megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása.
  5. e) Más társadalmi vagy gazdasági szervezet alapításáról, illetve működő szervezetbe tagként való belépésről való döntés.
  6. f) A JAK két közgyűlés közötti időszakbeli tevékenységének megállapítása az elnökség előterjesztése alapján, valamint az erről szóló beszámoló, az elnökség jelentésének elfogadása.
  7. g) Döntés új tag felvételéről, illetve tag kizárásáról.
  8. h) Az éves költségvetés megállapítása.
  9. i) Az éves költségvetés és az éves pénzügyi beszámoló alapján a zárszámadás megállapítása, továbbá az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása.
  10. j) Döntés minden olyan ügyben, amelyet a és az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyet az elnökség a közgyűlés elé terjeszt.

 

 

3.1.3   A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Összehívását az elnökség rendeli el, az összehívás végrehajtásáról az elnök gondoskodik. A tagokat a közgyűlés helyszínéről, időpontjáról és napirendjéről az elnök igazolható módon ajánlott postai küldeményként és/vagy – a tag által megadott e-mail címen – e-mailben a tervezett időpont előtt legalább 15 nappal értesíti. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét (legalább olyan részletezettséggel, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák), valamint a határozatképtelenség esetére – a határozatképtelen közgyűlés napját követő legkésőbb 15 napon belülre – kitűzött megismételt közgyűlés helyszínét, időpontját valamint azt, hogy a megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok létszámától függetlenül határozatképes.

 

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén nyilvánosságra kell hozni.

 

3.1.4   A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok 50 százaléka plusz 1 fő jelen

van. A közgyűlésen csak a jelen levő rendes tagok rendelkeznek szavazati joggal. A határozatképes-

séget minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha a tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál,  a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

 

3.1.5   A közgyűlést harminc napon belül össze kell hívni akkor is, ha az elnök vagy az elnökség több mint egyharmadának megbízatása megszűnt, vagy ha az egyesület kifizetéseit megszüntette és vagyona tartozásait nem fedezi, valamint ha az elnökség vagy a felügyelő bizottság így határoz, vagy ha legalább 10 tag – az ok és cél megjelölésével – ezt írásban kéri.

 

3.1.6   A közgyűlés nyilvános.

 

3.1.7   A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni.

 

A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét.

 

 

3.1.8   A közzétett napirenden nem szereplő ügyben a közgyűlés csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi tag jelen van és az ügy tárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

3.1.9   Legalább 5 tag – a közgyűlés összehívásáról szóló meghívó kézhezvételét követően legfeljebb a közgyűlést megelőző 15. napon, az ok és cél megjelölésével – írásban kérheti az elnökségtől, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére. Az elnökség az indítványt köteles felvenni a közgyűlés napirendjére, és erről a tagokat nyolc napon belül értesíteni.

 

A 3.2.11. pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

3.1.10 A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlés az elnök, az elnökség és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról titkos, minden más ügyről nyílt szavazással dönt. Leadott szavazat az a szavazat, amely a javaslat elfogadása vagy elvetése mellett szól. A tartózkodást a szavazatszámlálásnál figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

 

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

3.1.11 A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, a közgyűlés helyét és idejét, a közgyűlés levezető elnökének, jegyzőkönyvvezetőjének, a jegyzőkönyvet hitelesítő tagoknak a nevét, a közgyűlés fontos eseményeit, az előterjesztett javaslatokat, a határozatokat, az azokra leadott elfogadó és ellenszavazatokat, valamint a tartózkodók számát és a határozatok hatályát. A közgyűlésen született döntéseket a tagsággal a közgyűlés időpontját követő 30 napon belül igazolható módon postai úton és/vagy e-mailben közölni kell. A közgyűlés jegyzőkönyveiből álló teljes körű nyilvántartás vezetésére az elnökség köteles. A közgyűlési jegyzőkönyvről másolat kiadását bármely tag kérheti.

 

3.2 Az elnökség

 

3.2.1   Az elnökség az egyesület ügyvezető, operatív és kooperáló testülete.

 

3.2.2   Az elnökség az elnökből valamint további 5 tagból áll.

 

Az egyesület elnöke: Gaborják Ádám (anyja neve: Kompaktor Emília, lakcíme: 1134 Budapest, Janicsár u. 3. fsz. 2.)

 

Az elnökség tagjai:

Áfra János (anyja neve: Krausz Margit, lakcíme: 4032 Debrecen, Egyetem sugárút 43. I/6.)

  1. Bende Tamás Ádám (anyja neve: Heszky Erzsébet Olga, 1094 Budapest, Páva u. 28. IV/1.)

Czinki Ferenc (anyja neve: Kiss Gizella Ágnes, lakcíme: 8000 Székesfehérvár, Katona J. u.32.)

Kassai Zsigmond (anyja neve: Gerencsér Mária Erzsébet, lakcíme: 8360 Keszthely, Lóczy Lajos                   u. 1/c.)

Tóth Kinga (anyja neve: Szabó Katalin, lakcíme: 9600 Sárvár, Laktanya u. 3. III/12. )

 

 

3.2.3   Az elnököt és az elnökségi tagokat – az egyesület tagjai köréből – a közgyűlés választja. Az elnök és az elnökségi tagok a JAK vezető tisztségviselői. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel.

 

Az elnök megbízatása három évre, az elnökségi tagoké két évre szól. Az elnök megbízatását a közgyűlés indokolt esetben még egyszer, ugyanolyan időtartamra meghosszabbíthatja. Az elnökségi tag megbízatását a közgyűlés indokolt esetben meghosszabbíthatja. Az elnököt és az elnökségi tagokat a közgyűlés hívhatja vissza. Az elnökségi tagok díjazásának mértékéről a felügyelő bizottság jóváhagyásával az elnök dönt.

 

A vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

 

 

3.2.4   Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a

tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

 

Nem lehet az egyesület elnöke és elnökségének tagja az a személy, aki olyan más közhasznú szervezetnél töltött be – az annak megszűntét megelőző két éven belül legalább egy éven keresztül – vezető tisztséget:

–        amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó-

és vámtartozását nem egyenlítette ki,

–        amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

–        amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy

üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

–        amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint

felfüggesztette, illetőleg törölte

 

e szervezet megszűntét követő három évi.

 

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadság-

vesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont), valamint akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak és eltiltás hatálya alatt áll. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

3.2.5   Az elnökség feladata az alapszabály és a közgyűlés határozatainak keretei között a JAK szakmai és érdekképviseleti tevékenységének összefogása, továbbá gazdálkodási politikájának meghatározása és munkaszervezetének kialakítása.

Az elnökség feladatkörébe tartozik

  1. az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  5. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  6. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  7. az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  8. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  9. a tagság nyilvántartása;
  10. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  11. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  12. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
  13. amit az alapszabály az elnökség feladatkörébe utal.

 

3.2.6   Az elnökség feladatainak ellátása során dönt mindazon ügyekben, amelyeket a Ptk., az alapszabály vagy a közgyűlés határozata nem utal más szerv hatáskörébe.

 

3.2.7   Az elnökség évente legalább 4 ülést tart.

 

Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint 50 százaléka jelen van. Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Leadott szavazatnak azt a szavazatot kell tekinteni, amely a szavazat elfogadása vagy elvetése mellett szól. A tartózkodást a szavazatszámlálásnál figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

 

Nem vehet részt a döntéshozatalban:

 

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másféle másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója ( 8:1.§ (1) bek. 1. pont)  vagy élettársa(együttesen: Civil tv. szerinti közeli hozzátartozó) érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

3.2.8   Az elnökség üléseit az elnök hívja össze, az elnökségi tagokat a tervezett időpontról, a hely-.

színről és a napirendről minimum 7 nappal korábban értesíti. A napirendi pontokat a meghívóban

legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kiala-

kíthassák.

 

Az elnökségi ülést legalább két elnökségi tag, illetve a felügyelő bizottság kérésére is össze kell hívni, harminc napon belül.

 

3.2.9   Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, az elnökségi ülés helyét és idejét, a határozatokat, azok hatályba lépését, az azokat támogatók, illetve ellenzők számarányát, valamint bármely elnökségi tag tiltakozását valamely határozat ellen, ha ennek jegyzőkönyvbe vételét a tiltakozó kívánja. Az elnökség döntéseit az érintettekkel – 8 napon belül – postai vagy elektronikus úton közölni kell, valamint a JAK honlapján nyilvánosságra kell hozni. Az elnökség köteles az elnökségi ülések jegyzőkönyveiből, valamint a JAK egyéb, működésével kapcsolatosan keletkezett irataiból álló teljes körű nyilvántartást vezetni és azokba bárki számára, az erre vonatkozó kérelem kézhezvételétől számítva 7 napon belül betekintési lehetőséget nyújtani.

 

3.2.10. Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban ha az ülés témája adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint, az elnökség határozatával zárt ülést rendelhet el, amelyen az elnökön és az elnökségi tagokon kívül a felügyelő bizottság tagjai, illetve bármely meghívott vehet részt.

 

3.2.11. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések

megtétele céljából, ha

 

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

 

3.3 Az elnök és a képviseleti jog gyakorlása

 

3.3.1   Az egyesület törvényes képviseletét az elnök önállóan látja el. A képviseleti joga gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló. Az elnök képviseli a JAK-ot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és hatóságok előtt. Összefogja és irányítja a JAK tevékenységét, az elnökség munkáját, a dolgozók tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat. Önállóan gyakorolja a JAK bankszámlája feletti aláírási, utalványozási jogot. Vezeti az elnökség és a közgyűlés üléseit. Ezen felül az elnök gyakorolja mindazokat a jogokat és teljesíti mindazokat a kötelezettséget, amelyeket a Ptk, egyéb jogszabályok, az alapszabály ill. a közgyűlési határozatok előírnak.

 

Czinki Ferenc és Kassai Zsigmond elnökségi tagok jogosultak az egyesület együttes képviseletére. Képviseleti joguk gyakrolásának terjedelme: általános, a képviseleti jog gyakorlásának módja: együttes, a bankszámla feletti utalványozási jogot is együttesen gyakorolják.

 

3.3.2   Az elnök köteles gondoskodni a JAK üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, a közgyűlés szabályszerű összehívásáról és megfelelő előkészítéséről, a felügyelő bizottság tájékoztatásáról, a bírósági bejelentésekről és a kötelező államigazgatási adatszolgáltatásról, továbbá köteles elkészíteni a JAK éves pénzügyi beszámolóját, a közhasznúsági jelentését, valamint évente egyszer jelentést készíteni a JAK éves tevékenységéről és vagyoni helyzetéről.

3.3.3   Az elnök tiszteletdíjban részesül. Ennek mértékéről a közgyűlés dönt. Az elnök fizetésének módosítására vonatkozólag a JAK bármely rendes tagja írásban a közgyűlés összejövetele előtt hét nappal javaslatot tehet, melynek részletes indoklást is tartalmaznia kell. A javaslat csak az előzőleg – egy évre – megszavazott fizetés határidejének lejárta után léphet életbe.

3.4 A felügyelő bizottság

 

3.4.1   A JAK működésének, gazdasági és adminisztratív tevékenységének ellenőrzését a felügyelő bizottság végzi. A felügyelő bizottság három tagját a közgyűlés választja, három éves időtartamra.

 

3.4.2   A felügyelő bizottság tagjai az elnökségtől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók. A felügyelőbizottság a JAK irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, az elnökség tagjaitól és a JAK munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a JAK fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

 

3.4.3   A felügyelő bizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket, az  éves elnökségi jelentést, az éves pénzügyi beszámolót, a közhasznúsági jelentést és az éves költségvetési tervet megvizsgálni, arról írásbeli beszámolót készíteni álláspontját a közgyűlésen ismertetni.. A felügyelő bizottság az elnökség egyidejű tájékoztatása mellett köteles a közgyűlés összehívását kezdeményezni és a közgyűlést tájékoztatni, amennyiben a JAK működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény vagy mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé, továbbá akkor is, ha a JAK tisztségviselőinek felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

Ha a JAK arra jogosult szerve a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

3.4.4   A felügyelő bizottság tagjai részt vesznek a JAK közgyűlésén, annak napirendjére indítványt tehetnek. Ha a JAK érdeke megkívánja, a felügyelő bizottság összehívhatja a közgyűlést.

 

3.4.5   Az elnökség vagy az elnökség tagja ellen a közgyűlés határozata alapján indított perben a JAK-ot a felügyelő bizottság képviseli.

 

3.4.6   A felügyelő bizottság három tagból áll. Tagjait három éves időtartamra a közgyűlés – titkos szavazás útján – választja. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója JAK vezető tisztségviselője. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

 

Nem választható a felügyelő bizottság tagjává a JAK-kal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, valamint az egyesület cél szerinti juttatásából részesülő személy, és ezen személyeknek a közeli hozzátartozója. Nem lehet a JAK felügyelő bizottságának tagja az a személy, aki olyan más közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két éven belül legalább egy éven keresztül – vezető tisztséget,

 

–        amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó-

és vámtartozását nem egyenlítette ki,

–        amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

–        amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy

üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

–        amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint

felfüggesztette, illetőleg törölte

 

e szervezet megszűntét követő három évig.

 

3.4.7   A felügyelő bizottsági tagság a Ptk. 3:26 § (5) bekezdése szerint szűnik meg.

 

3.4.8   A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek helye nincs.

 

3.4.9   A felügyelő bizottság testületként működik, tagjai sorából elnököt választ.

 

3.4.10 A felügyelő bizottság döntéseit ülésein elfogadott határozataival hozza. A felügyelő bizottság üléseit szükség szerint, azonban évente legalább egy ízben tartja.

 

3.4.11 A felügyelő bizottság üléseit a felügyelő bizottság elnöke hívja össze írásban, a helyszín, az időpont és a napirend közlésével. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja kérheti a felügyelő bizottság elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének 30 napon belüli összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

 

3.4.12 A felügyelő bizottság a jelenlévők egyszerű többségével nyíltan határoz. A tartózkodást a szavazatszámlálásnál a javaslat elvetésének kell tekinteni. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni..

 

3.4.13 A felügyelő bizottság határozatképes, ha minden tagja jelen van.

 

3.4.14 A felügyelő bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, a felügyelő bizottsági ülés helyét, idejét, napirendjét és a meghozott határozatokat. A felügyelő bizottság ülései nyilvánosak.

 

3.4.15 A felügyelő bizottság tagjainak díjazásáról a közgyűlés dönt.

 

  1. A JAK bevételei és kiadásai

 

4.1.      A civil szervezet bevételei:

 

  1. a)       tagdíj, pártoló tagi díj,
  2. b)      gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
  3. c)       a költségvetési támogatás:
  4. ca)  a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
  5. cb)  az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből

juttatott támogatás;

  1. cc)  az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
  2. cd)  a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
  3. d)      az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
  4. e)       más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
  5. f)        befektetési tevékenységből származó bevétel;
  6. g)       g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

 

4.2       A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai):

  1. a)       alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
  2. b)      gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
  3. c)       a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
  4. d)      az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

 

4.3      Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

 

  1. Vegyes rendelkezések

 

5.1      A JAK a Ptk-ban meghatározott esetekben és módon szűnik meg. A JAK megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik. A megszűnéssel kapcsolatban az elnökség jár el.

 

5.2.     A JAK megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyont az egyesület célkitűzéseihez hasonló célok érdekében tevékenykedő más szervezeteknek kell felajánlani. Az egyesület csődeljárására, felszámolási eljárására – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) rendelkezései az irányadók, a Civil tv. 10. §-ban foglalt eltérésekre figyelemmel.

 

5.3      Határozatok és nyilvánosság: A testületi szervek döntéseit a szervezet ügyintéző szerve nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét. Az elnök gondoskodik a szervezet döntéseinek az érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon (ajánlott postai küldeményként vagy elektronikusan a tag által erre a célra megadott e-mail címre). A testületi szervek döntéseit a szervezet székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán hozza nyilvánosságra. A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban. A szervezet működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

 

5.4.     Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) valamint a magyar jog egyéb vonatkozó rendelkezései és a később meghozandó közgyűlési határozatok megfelelően az irányadóak.

 

5.5      Jelen alapszabályt a JAK 2002. augusztus 30-án Szigligeten tartott közgyűlése fogadta el. Módosította a JAK 2004. június 3-i budapesti, illetve a JAK 2004. augusztus 27-i szigligeti, 2006. május 11-i budapesti, 2009. április 28-i budapesti és 2009. augusztus 29-i szigligeti közgyűlése, a JAK 2011. május 26-i és 2014. május 23-i budapesti közgyűlése. Utoljára módosította a JAK 2017. május 26-i budapesti közgyűlése.

 

5.6      Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály a legutóbbi közgyűlésen elfogadott módosításokat vastag fekete betűvel, aláhúzottan a többi szövegrésztől jól elkülöníthetően tartalmazza.

 

Budapest, 2017. május 26.

Jegyzőkönyv-hitelesítők: Bende Tamás, Szenderák Bence

Kassai Zsigmond, jegyzőkönyvvezető

Gaborják Ádám, elnök

Tanúk: Biró Krisztián, Nagy Kata

 

Záradék:                               

Igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály és módosításai hatályos tartalmának.

Budapest, 2017. május 26.

Gaborják Ádám                                                                                                                     az egyesület elnöke