KULTOK V. – Marketing, brand és kultusz a kortárs irodalomban (2016. március 18–19.)

KULTOK V. – Marketing, brand és kultusz a kortárs irodalomban

Debrecen, Nagyerdei Víztorony

A kiadói és könyvterjesztői stratégiákról, a kortárs irodalom márkázhatóságáról, a magyar irodalom hazai és külföldi népszerűsítéséről, online jelenlétéről, továbbá kultuszairól, például Borbély Szilárd és Esterházy Péter életművének a sajátos megítéléséről éppúgy szó lesz az ötödik KULTOK konferencián, mint különböző populáris jelenségek e problémakörön belüli tárgyalhatóságáról, illetve a gyerekirodalom trendivé válásáról.

Az ötéves jubileum jó alkalom egy rövid visszatekintésre: Egyetemi kulturális műhelyek; Online kulturális folyóiratok; A populáris kultúra medialitása; Irodalom és interdiszciplinaritás – ezek voltak a korábbi évek hívószavai a KULTOK tanácskozásain. Valamennyi témakör felszínre hozott olyan kérdéseket, amelyek a kortárs szépirodalom megítélésére, illetve a szerzők és az olvasás népszerűsíthetőségére vonatkoznak, jelen konferencia témája tehát logikusan következik a megelőzőekből.

A József Attila Kör és a KULTer.hu 2016. március 18–19-én Marketing, brand és kultusz a kortárs irodalombancímen megvalósuló konferenciája az irodalmi brandépítés és marketing különféle megnyilvánulási formáiban rejlő lehetőségekre, a kultuszképz(őd)és folyamataira koncentrál majd, miközben a siker fogalmának kettős természetére is felhívja a figyelmet, amely egyrészt a pozitív kritikák és díjak formájában érvényesülő szakmai elismeréseket, másrészt a szélesebb olvasókör elérésére képes brand működését jelenti.

Az öt évvel ezelőtt kulturális műhelyek, illetve különféle szakmai és intézményes háttérrel rendelkező, de irodalommal is foglalkozó kutatók találkozóhelyeként elgondolt eseménysorozat nagy örömünkre az évek során sok termékeny, a diszciplínáról formált képünket is alakítani képes vita helyszínévé, későbbi kulturális kezdeményezések és események inspirálójává tudott válni – remélhetőleg így lesz ez a jövőben is. A szakmai előadásokat és eszmecseréket követően pedig a konferencia témájához kapcsolódó kísérőprogramok idén sem maradnak el.

Áfra János
főszervező

2016. március 18.
A SZERZŐ KULTUSZA

 13:30 (Nagyerdei Víztorony, H2O Galéria)
MEGNYITÓ
Szirák Péter (irodalomtörténész, tanszékvezető, DE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék)

14:00 (Nagyerdei Víztorony, H2O Galéria)
ELŐADÁSOK A MARKETING, A BRAND ÉS A KULTUSZ KORTÁRS IRODALOMBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉRŐL
Szekcióelnök: Szirák Péter

Oláh Szabolcs (irodalomtörténész, public relations tanácsadó, tanszékvezető-helyettes, DE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék)
Tartalom
Előadásom az irodalmi műalkotások, életművek és szerzők márkaépítésében a márkázott tartalmat állítja középpontba. Ez azért érdekes, mert irodalmárként azt tanítjuk, tanuljuk, hogy a mondás mikéntje (Wie-des-gesagt-Sein) teszi az irodalmat izgalmas nyelvi stratégiává és nyelvi történéssé, miközben a kiadói gyakorlatok, a műveket, szerzőket ajánló márkaépítő kampányok, valamint a népszerűséggel, népszerűsítéssel kapcsolatos írói önértelmezések folyton valamilyen leegyszerűsített, jól megfogható tartalom (content) vonzóvá és emlékezetessé tevésével foglalkoznak. Nem csoda, hiszen a kategóriateremtésre fókuszálnak. Azaz éppen azt teszik, amit a nyelv természetére figyelő szerző a szándéka szerint lehetőleg kerülni igyekszik: a mű nyelvi valóságát a mű nyelvétől függetlenül is ismert fogalmiságok, tapasztalatok, élmények alá tagolják be, hogy kategorizálható legyen az újdonsága, érdekessége. S valóban: a marketing úgy teremt optimális feltételeket az értékesítés számára, hogy megélhető életformát, felhasználói előnyt kínál. A nyelvi magatartás (ahogyan az irodalmárok hajlamosak érteni) és az életforma (ahogyan a marketing tudománya érti azt) így feszültségbe kerül: a kettő közötti viszony még megvilágítandó. Ahogyan a nyelvi működés és a tartalom viszonya sem egyértelmű…

Bíró-Balogh Tamás (irodalomtörténész, Szeged)
Írói és olvasói kultuszok
Természetesen az íróknak és az olvasóknak is megvan a saját kultuszuk. És hogy ez nemcsak valami homályos, az irodalmi életben létező és azt körüllebegő fogalom, bizonyítja, hogy mérhető. Az előadás két irodalmi jelenséget jár körül: írói oldalról a fülszövegeket, olvasói részről pedig a dedikációkat. Mindkettő emberek közötti kapcsolatot feltételez: az elsőt író adja írónak, a másodikat író adja olvasónak. Ha pedig összegyűjtjük ezeket, és szeriális forrásként tekintünk rájuk, elemzésükkel kirajzolódnak azok az erővonalak, amelyek az irodalmat – illetve annak egy részét – működtetik.

Margócsy István (irodalomtörténész, habilitált egyetemi docens, ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)
„E név, amelyet én magam teremték”
A magyar irodalomban Petőfi óta különös értéke van a szerzői névnek mint névjegynek, s az ő nyomán azok a nagy alkotók, akik írásaikkal üzleti szempontból is értékelhető karrierre törtek, mindig is nagy súlyt fektettek műveik összetéveszthetetlenségére, azaz az írói név egyediségére, továbbá a név nyilvánosság előtti előfordulásának gyakoriságára, a védjegy alatti megjelenés kiszámított rendszerességére. A legújabb magyar irodalomban ilyen értelemben is speciális jelenség az Esterházy Péteré, akinek sikerébe mintegy bele volt kalkulálva származásának különlegessége és emiatt ideológiai érdekessége; s ismertségéhez és sikeréhez igen nagymértékben hozzájárult az a tény, hogy a nyolcvanas években minden könyvhétre új könyve jelent meg. Az írói imágó kialakulása így egyszerre függ a szerzői figura alakításának szándékától, s ennek a figurának kolportálásától: az irodalmi siker e két tényező együttes hatásának eredményeképp jöhet létre. Az előadás Petőfi és Esterházy példájának elemzésén kívül több más mai alkotónak az „önteremtését” is érinteni kívánja, a fenti két tényező állandó figyelembe vételével.

Visy Beatrix (irodalomtörténész, Országos Széchényi Könyvtár)
Halál és kultusz – A tragikus halál mint kánon- és kultuszformáló következmény Borbély Szilárd életművében
Az életmű recepcióját és a szerző személyéhez fűződő viszonyt erőteljesen változtatta meg Borbély Szilárd tragikus és összességében váratlan halála. A művek kortárs magyar irodalomban betöltött szerepének vizsgálata, kanonizációja felgyorsult, a korábbiakhoz képest új jelentéseket, alakzatokat vett fel, mindez nem független az alkotó által is működtetett (ön)mitizáló folyamatoktól sem. A szerző műveit, különösenNincstelenek című regényét, az interjúkat, nyilatkozatokat is a felfoghatatlanság, a prognózis, a jelzésértékűség, a halál irányából (is) kezdték, kezdtük olvasni. Tervezett előadásom kultusz és halál kapcsolatát, az értelmezhetetlen és drámai halál életműre gyakorolt hatását, az életrajzból, a művek önéletrajzi jegyeiből és a halál körülményeiből fakadó kultuszképződés első jeleit, lehetséges alakzatait vizsgálja, értelmezi a kulturális kultuszkutatás elméleti hátterét is mozgósítva.

Valastyán Tamás (esztéta, habilitált egyetemi docens, DE BTK Filozófia Intézet)
Elmozdulások – A zsidó-keresztény kultúra átértelmeződései Borbély Szilárdnál
Előadásomban azt a változást, feszültséget, mozgást próbálom bemutatni, ami az élet feltétlen, örömteli szeretete, az életszentség, illetve az élet kioltásának eseménye, a gyilkosság, az erőszak fenoménjei között jelenik meg Borbély Szilárd írásaiban, főként a Míg alszik szívünk Jézuskája és a Haszid szekvenciákszövegeire fókuszálva. Milyen az a kulturális téridő, amelyben ez a változás, feszültség, mozgás megformálódhat(ott)? Előadásomban angeoloógiai, eszkatológiai és hagiológiai szempontok szerint vizsgálódnék, legfőképp a kultusz és a kultúra viszonyát előtérbe helyezve, köztük egyfajta hanyatlástörténetet feltételezve.

 

Balajthy Ágnes (tanársegéd, DE-BTK, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

A nagy utazó és a kis, fekete füzet 

 

Előadásom középpontjában Bruce Chatwinnak, a nyolcvanas évek brit író-utazó-celebritásának Álomösvény(The Songlines) című bestsellere áll. Egyrészt azt értelmezem, hogy a szöveg miként jeleníti meg az őslakos kultúra piaci termékké válását, kitérve arra a dilemmára is, hogy csereüzletként vagy kizsákmányolásként írható-e le ez a fejlemény. Másrészt pedig azt vizsgálom, hogy a könyv megjelenése milyen – egymással szorosan összefüggő – folyamatokat indított be: hogyan hatott vissza Chatwin szerzői imázsára, hogyan alakította Közép-Ausztrália turisztikai vonzerejét és vezetett el a Moleskine bejegyzett márkaként való megszületéséhez.

Balogh Endre (főszerkesztő, prae.hu általános művészeti portál, PRAE.HU-Palimpszeszt Kiadó)
Sértődés ne essék – Tévhitek a könyveladás körül
Megpróbálom a szerzők leggyakoribb tévhiteit összegyűjteni azzal kapcsolatban, hogy ki a gonosz velük szemben, ki tesz keresztbe nekik leginkább, hogy ne legyenek sikeresek. Szóba kerül természetesen a szerzőt ádázul gyűlölő, őt minden téren kizsákmányoló kiadó, az ebben vele együttműködő szerkesztő, a korrektor, valamint a terjesztő, a könyvesbolt, a szakma, a kritikusok, a sikerben ellenérdekelt többi alkotó. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nem feltétlenül ugyanaz a siker egy verseskötet, egy tanulmánykötet vagy egy regény esetében. Feltételezni fogom azt is, hogy néha a gyanakvó szerzőnek is lehet igaza, tehát egyesek valóban akadályozhatják az érvényesülésben akarva-akaratlanul, ezért nem árt minden helyzetben az egészséges gyanakváson alapuló körültekintés. Az okok majdnem minden esetben racionálisak – vagy éppenséggel nem, de az irracionalitás határait feltétlenül célszerű meghatározni.

16:30
KÁVÉSZÜNET

17:00 (Nagyerdei Víztorony, H2O Galéria)
KIADÓI STRATÉGIÁK – BESZÉLGETÉS A KÖNYVSZAKMA KÉPVISELŐIVEL A BRAND- ÉS KULTUSZÉPÍTÉS LEHETŐSÉGEIRŐL
Vendégek: Dávid Anna (Magvető), Mészáros Sándor (Kalligram), Szabó Tibor Benjámin (Athenaeum), moderál: Herczeg Ákos (KULTer.hu)

18:30 (Nagyerdei Víztorony, H2O Galéria)
ARS POETICÁK ÉS IMÁZSOK – A MEGÚJULT ALFÖLD FOLYÓIRAT MÁRCIUSI SZÁMÁNAK BEMUTATÓJA
Vendégek: Szirák Péter (főszerkesztő), Fodor Péter, Lapis József, Herczeg Ákos (szerkesztők), Keszeg Anna (szerző), moderál: Uri Dénes (PhD-hallgató, DE BTK Irodalomtudományok Doktori Iskola)

20:30 (Lovarda)
VACSORA

21:00 (Lovarda)
III. DEBRECENI SLAM POETRY VERSENY – DÖNTŐ
Döntőbe jutott slammerek: Asbóth Balázs, Bájer Máté, Bakota Zalán, Bégányi Dániel, D. Nagy Bence, Gömöri Eszter, Horváth Imre Olivér, Ozsváth Cseke Gergő, Polgár Tóth Tamás, Somogyi Tibor, Szentgyörgyi Ádám és Tóth Marcell
Zsűri: Csider István Zoltán (Slam Poetry Magyarország), Gábor Tamás Indiana (Slam Poetry Magyarország), Szűcs Noémi Foffi (DebreSlam) + 3 közönségzsűri
Konferál: Kovács Eszter Csilla, Marczin I. Bence
Zenei közreműködők a DUB Székháztól: Dr. Juzztice, Kisszántó

 

2016. március 19.
AZ IRODALOMNÉPSZERŰSÍTÉS ESÉLYEI

10.00 (Nagyerdei Víztorony, H2O Galéria)
ELŐADÁSOK A MARKETING, A BRAND ÉS A KULTUSZ KORTÁRS IRODALOMBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉRŐL
Szekcióelnök: Balogh Endre

Bedecs László (irodalomtörténész, Szófiai Ohridi Szt. Kelemen Tudományegyetem)
A magyar irodalom esélyei külföldön – A bolgár példa
A magyarországi és az uniós fordítástámogatásnak hála ma is nagy számban jelennek meg kortárs magyar irodalmi művek idegen nyelveken. Az azonban nem mindegy, a megjelenő művek eljutnak-e a külföldi olvasókhoz. A magyar állam jelentős összegeket költött az elmúlt években például a nemzetközi könyvvásárokon való jelenlétre, a hatékonyságot illetően azonban folyamatosan kételyek merülnek fel. Előadásomban csak érintem azt az alapkérdést, hogy mit és hogyan érdemes fordítani, inkább arra fókuszálok, milyen kampányokkal lehet a magyar irodalmat mint márkanevet a mai kor olvasói számára is vonzóvá tenni külföldön, mi történt az elmúlt években ez ügyben, és mi lenne kívánatos.

Új Krisztina (BA-hallgató, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék)
Gyerekdivat – Trendek a kortárs gyerekirodalomban
Az előadásom a kortárs magyar gyerekirodalom térnyerésének átfogó bemutatására törekszik, melynek első nagy bummját a gazdasági válság időszakára teszem. Ezután figyelhető meg egy olyan tendencia, amivel egy szintre került a gyermekeknek szánt könyvek népszerűsítése a felnőtt kiadványokéval. Rengeteg erre specializálódott könyvkiadó alapult ekkor, és az internetes platformok, pályázatok, fesztiválok is nagyban hozzájárultak a műfaj népszerűsítéséhez. Mára a gyerekirodalom olyan biztos pontjává vált a hazai könyvpiacnak, hogy megéri tulajdonképpeni szekunder irodalmat is kiadni (pl. Lovász Andrea: Navigátor). Középpontba kerülését az is igazolja, hogy szinte minden irodalommal foglalkozó internetes oldal több éve hoz toplistát a megjelent gyerekkönyvekről.

Keserű József (popkultúrakutató, egyetemi adjunktus, Selye János Egyetem TK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, MA Populáris Kultúra Kutatócsoport)
Brandek és trendek a magyar fantasy-irodalomban
A fantasy műfajának expanziója a magyar irodalomban a kilencvenes évek elejétől fogva szoros kapcsolatban áll a szerepjáték-kultúrával. Ennek az összefonódottságnak köszönhetően olyan brandek jöttek létre, amelyek kisebb-nagyobb mértékben máig meghatározzák a magyar fantasy arculatát. Az előadás három, jelenleg is aktív brand – M.A.G.U.S.Worluk/CherubionAmmerúnia – működésmódját, poétikáját és politikáját, valamint marketingstratégiáját vizsgálja. Kitér továbbá arra is, hogy miként viszonyul egymáshoz, illetve milyen trendeket követ a branden belüli és a branden kívüli magyar fantasy-irodalom.

Hegedűs Norbert (popkultúrakutató, MA Populáris Kultúra Kutatócsoport, Komárom)
A Cthulhu-kultusz a kortárs popkultúrában
Az előadás a Cthulhu-kultusz kortárs megjelenéseit veszi górcső alá. Röviden áttekinti a Cthulhu-mítosz születését, alakulásának történetét, majd sorra veszi kortárs megjelenéseit az irodalomban (Neil Gaiman, Tim Lebbon, China Miéville, Charles Stross), ill. érintőlegesen a filmekben (The Call of Cthulhu, South Park) és a zenében (Metallica: The Call of Ktulu, Samael: Rite Of Cthulhu). Az elemzés során a Cthulhu-kultuszra mint mémre tekintek, s megpróbálom kimutatni, melyek azok az elemek, amelyeknek köszönhetően a „Nagy Öreg” kultusza megfertőzte (szinte) a teljes kortárs popkultúrát. A mémekről szóló beszéd során Richard Dawkins és Daniel C. Dennet műveit tartom kiindulópontnak. Irodalom és memetika kapcsolatát elemezve pedig H. Nagy Péter, L. Varga Péter és Sebők Zoltán a témában már megjelent publikációi jelentik a kiindulási alapot.

Szabó István Zoltán (főszerkesztő, Próza Nostra; doktorjelölt, óraadó, SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék)
Olvasni szexis? – Brandépítés az irodalomban
A jelenlegi helyzethez alkalmazkodva és ezeket az új utakat felfedezve hatékony és érvényes módon tudunk megszólítani olvasókat. Ugyanis, ahogyan az már közhely, soha nem olvastak annyit az emberek, mint napjainkban. A kérdés az, hogy miképp tudjuk elérni, hogy a megfelelő tartalmat olvassák. A fantasztikus irodalommal foglalkozó kiadók többek között a brandépítés módszerével szereznek olvasókat. Hogyan lesz franchise egy alternatív világból, mely köré alkotói csapat is szerveződik (pl. Glukhovsky Metro-univerzuma)? Hogyan segítik a kiadói stratégiákat az írott tartalmakhoz kapcsolódó egyéb médiumok, mint amilyen a videojáték Sapkowski Witcher-univerzumában? Megfordítható-e a folyamat és lehet-e sikeres könyvsorozat egy számítógépes játékból, ahogyan arra történtek kísérletek az Assasin’s Creed kapcsán? Mennyiben képesek átalakítani az olvasási szokásokat az olyan alkalmazások, mint a Pocket és az online olvasói közösségek, mint a Wuxia? Az előadás ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ.

12:00 (Nagyerdei Víztorony)
EBÉDSZÜNET

13:30 (Nagyerdei Víztorony, H2O Galéria)

ELŐADÁSOK A MARKETING, A BRAND ÉS A KULTUSZ KORTÁRS IRODALOMBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉRŐL
Szekcióelnök: Margócsy István

Gazsó Hargita (múzeumvezető, Topolya Község Múzeuma; PhD-hallgató, Újvidéki Egyetem BTK Nyelv- és Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Kiállítás és irodalomnépszerűsítés
Az irodalmi muzeológia területén kevés esetben jelenik meg kortárs írói életmű mint kiállítási téma. Jelen előadás azt kívánja vizsgálni, milyen eszközökkel lehet muzeológiailag hozzányúlni egy még alakuló életműhöz, feldolgozni a még lezáratlan munkásságot. Az irodalomnépszerűsítés egyik legfiatalabb válfajaként az irodalmi muzeológia nagy lehetőséget nyújt egy kortárs író ismertebbé tételére, hiszen azon elemek, amelyekkel egy kiállítás dolgozik (szövegterek, vizualitás, hanganyagok, videók, internet, installáció, technikai felszerelés), a virtualitásban, az interneten, a médiában megjelenve sokkal több érdeklődőt, szemlélőt generálnak, mint sok más irodalmat népszerűsítő projektum. A kutatás kitér egy kortárs vajdasági író munkásságáról készülő jövőbeni kiállítás koncepciójára, valamint annak lehetséges hatását vizsgálja az irodalmi színtéren.

Prezenszki Alex (MA-hallgató, DE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, Arculatfejlesztő és Profil-kommunikáció Projektcsoport)
„Jössz Te még a Könyvutcámba!” – Brandmenedzselés debreceni irodalmi nagyrendezvényeken
A Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke 2013 óta segíti a városi irodalmi-kulturális nagyrendezvények promócióját és kommunikációját, részt vett több új brand bevezetésében is. Szakunk oktatói és hallgatói menedzsmentfeladatot és kreatív munkát vállalva változatos médiatechnológiákkal és marketingkommunikációs megoldásformulákkal, új médiafelületeket építve (valóságos és virtuális Könyvutca) igyekeznek emlékezetessé tenni a kulturális rendezvénysorozatokat. Új kategóriaként brandeltük a Költészeti Fesztivált, megújítottunk olyan régi hagyományú márkákat, mint a Debreceni Irodalmi Napok és a Debreceni Ünnepi Könyvhét. Előadásom esettanulmányként igazolja, hogy napjainkban elengedhetetlen a kulturális szféra kommunikációmenedzsmentje, kiemelve, hogyan lehet kulturális brandek kialakításával segíteni az értékteremtést, a hagyományőrzést, s miképpen lehet „fesztivalizálni”, élménytérré formálni az irodalmat és a költészetet.

Borsik Miklós (PhD-hallgató, ELTE, Általános irodalom- és kultúratudomány)
A lájk (olvashatóságának) enigmája
A lájkok értelmezésére kevéssé explikált szokásrendszereket alakítunk ki. Mit jelentenek a maguk csoportjában? Mit külön-külön? Mit a saját posztunk, mit a másé alatt? Hogyan befolyásolja ez a hol kissé paranoid, hol erősen pragmatista stb. jelentéstulajdonítás a lájkolás és a lájkgyűjtés stratégiáit? A kérdéseket a poszt felkínálta olvasásmódok felől vizsgálom. Megválaszolásuk nagyban múlik azon, hogy az adott self brandingben mekkora a személytelenedés (tervezett/megengedett) térfoglalása. A lájk lehet pusztán személyi, pusztán mennyiségi „hozzájárulás”? Egy poszt kimondatlan címezettjei visszajelezhetik a lájkkal, hogy felismerték, ők a címzettek. De a véletlenek és egyfajta önműködés kérdésessé teszi az uralhatóságot-tervezhetőséget, ahogy ez az irodalmi művek alkotására és befogadására is jellemző.

Kele Dóri (BA-hallgató, ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)
InstaVers – Marketing és brand a kortárs magyar irodalomban
Az InstaVers költészetnépszerűsítő projekt legfőbb célja, hogy a közösségi média felületét használva minél szélesebb körhöz eljuttassa a kortárs magyar lírát. Másfél év alatt közel nyolcezer lájk, két saját fesztivál, és egyre szélesebb olvasói kör fűződik az InstaVers nevéhez. Előadásom első felében az oldal létrehozásának marketing- és brandközpontú elemzését végzem el, ezután a közönségre, az olvasókra és a kortárs magyar irodalomra kifejtett hatásával foglalkozom, végezetül a közösségformáló projekt lehetséges kifutásáról, továbbéléséről és az azokhoz kapcsolódó problémákról osztok meg néhány gondolatot a közönséggel.

Braun Barna (főszerkesztő, FÉLonline.hu)
Az irodalomnépszerűsítés piaci szerepe
Az utóbbi pár évben sorra tűntek fel olyan kezdeményezések (Facebook-oldalak, YouTube-csatornák, performanszok stb.), amelyek nem konkrét irodalmi termékek (könyvek vagy események) minél hatékonyabb értékesítésére, hanem olyan nehezen megfogható, átmeneti fogalmak népszerűsítésére helyezték a hangsúlyt célkitűzésükben, mint a kortárs irodalom vagy az olvasás. Kérdés, hogy ezek vajon jobban elérik-e céljukat, mint azok a kiadói kampányok, amelyek a saját termékeik eladására koncentrálnak. Előadásomban arra keresem a választ, hogy növelheti-e a könyveladást pl. az InstaVers, a PoetVlog vagy épp Viola Szandra tevékenysége, illetve egy-egy jól felépített szerző népszerűsége visszahathat-e az egész irodalmi piacra?

 

15:30
KÁVÉSZÜNET

16.00 (Nagyerdei Víztorony, H2O Galéria)
A KÖLTÉSZET A SZOMSZÉDBA KÖLTÖZÖTT? – BESZÉLGETÉS KÖLTÉSZETNÉPSZERŰSÍTŐ PROJEKTEKRŐL
Vendégek: Békés Zoltán (Írók öltönyben), Nagy Eszteranna (PoetVlog), Ignácz Krisztián (Mindennapi kortárs magyar vers), moderál: Vigh Levente (KULTer.hu)

17.00 (Nagyerdei Víztorony, H2O Galéria)
A DALSZERZŐK KULTUSZA: FARKAS, LIKÓ, LOVASI – BESZÉLGETÉS FRONTEMBEREK ÉLETRAJZÍRÓIVAL 
Vendégek: Géczi János (költő, író), Kiss László (író, szerkesztő), Lévai Balázs (író, rendező), moderál: Barna Péter (KULTer.hu)

21.00 (Nagyerdei Víztorony, H2O Galéria)
LÓCI JÁTSZIK-KONCERT

KULTOK V. Facebook-eseménye ide kattintva érhető el.

A III. Debreceni Slam Poetry Verseny Döntőjének Facebook-eseménye.

A Lóci játszik-koncert Facebook-eseménye.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.