Látó Irodalmi Játékok 43.: Nagy Márta Júlia, Szőcs Petra és Tóth Kinga felolvasóestje + Tóth Kína Hegyfalu

LÁTÓ IRODALMI JÁTÉKOK 43. NAGY MÁRTA JÚLIA, SZŐCS PETRA ÉS TÓTH KINGA FELOLVASÓESTJE + Tóth Kína Hegyfalu

A Látó Irodalmi Játékok 43. kiadásán a József Attila Kör három szerzője olvas fel verseiből. Zene: Tóth Kína Hegyfalu. Helyszín: G. Café, Marosvásárhely. Időpont: 2014. július 9., szerda, 19 óra. Támogató: József Attila Kör, NKA. Szervező: Látó szépirodalmi folyóirat, Josef K Egyesület.

NAGY MÁRTA JÚLIA 1982-ben született Debrecenben, jelenleg Budapesten él. Az ELTE BTK-n tanult magyar és összehasonlító irodalomtudomány szakon. Beszámolói a Prae.hu hasábjain jelennek meg rendszeresen, verseit 2010 óta a Jelenkor, a Holmi, a Műút, a Palócföld, a Litera, a Tiszatáj és az Élet és Irodalom közölték. Első kötete: Ophélia a kádban.

SZŐCS PETRA Kolozsváron született, költő, forgatókönyvíró. Az ELTE magyar–német, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem forgatókönyvíró szakán végzett. Budapesten él. Elbeszéléseket, regényeket fordított németből és hollandból. Írásai különböző folyóiratokban jelentek meg (Irodalmi Jelen, 2000, Mozgó Világ, Műút, Holmi stb.). 2009-től rendszeresen közölte verseit az Élet és Irodalom. 2013-ban jelent meg első verseskötete Kétvízköz címmel, a Magvető Kiadónál. A családtörténeti jellegű, melankolikus és ironikus hangvételű, szürreális képekkel teli verseiért 2013-ban Horváth Péter Irodalom Ösztöndíjra jelölték, 2014-ben pedig, a költészet napjához kötődően, a Makói Medáliák elnevezésű, fiatal költőknek adományozott díjban részesült. A kivégzés című, magyar-román koprodukcióban készített kisjátékfilmjét, amely egy széthulló családban élő testvérpárról szól, akik újra és újra eljátsszák a Ceaușescu-házaspár kivégzését, meghívták a 2014-es cannes-i fesztivál hivatalos válogatásának rövidfilm-versenyébe.

TÓTH KINGA (Sárvár, 1983) a Tóth Kína Hegyfalu formáció frontembere, kísérleti zenével és hangköltészettel foglalkozik. A Pannon Egyetem bölcsészkarán német bölcsész, nyelv- és irodalomtanár, a Budapesti Kommunikációs Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán mesterdiplomát szerzett, a Kodolányi János Főiskolán újságíró-lapszerkesztő és német nyelvtanár alapképzést végzett. Kutatási területei: Agresszió Ödön von Horváth drámáiban, agresszió és nyelv, művészeti kommunikáció.
Verseit, vizuális költeményeit, hangköltészeti zene- és videómunkáit többek között az Élet és Irodalom, a Kalligram, a Műút, a Tiszatáj, a Látó, a Mozgó Világ, a Palóc-föld, külföldön a Huellkurven, a tapin és a Colony magazin közölte. A József Attila Kör és a Fiatal Írók Szövetségének tagja. Solitude- és Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjas. Főbb kiállításai Budapesten a Bejárat, Tat, Boulevard és Brezsnyev Galériákban, a Kegyeleti Múzeumban a Múzeumok Őszi Fesztiválján, Stuttgartban a Solitude Akadémián, a Művészetek völgyében, az Artplaccon; albumai a francia Sirano Recordsnál, a német Attentional Circuits Labelnél, az amerikai No Future kiadónál jelentek meg. Első kötete Zsúr címmel 2013-ban a Prae gondozásában, az All Machine német nyelven pedig 2014-ben Stuttgartban, a Solitude Akademie kiadásában jelenik meg.

látó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.